Nem érzem jónak a mát, nem érzem mától jónak a holnapotLehet, hogy boldognak látsz, de amik legbelül érzek, nem tudhatodNem tudhatod, oh nemUh-uh-uh-uh...Ah-ah-ah...Még mindig várom, hogy az ámomban lerajzol képtel egy illdegMindig másnap, rájövök arra, hogy nekem ez nem kell, nekem nemNem kell, nem kell, ez a szar, nem kell, nemTudod, elszédít a mámor, visszanézd be, hát sem bánomKb. évfél volt, elkapta a flótBobog a szívem, négyezer voltÉjtette velem azt, hogy állhatokDe tudod, Dibi, nem ezt kell, mert én más vagyokNézd meg ezek házasokDe nem tudom, nem tudom miértMég mindig váromBora-bora vagy inkább a bahamákElég lesz nekem annyira egy fleshe, de tudom márNekem soha nem lesz elég, amit adtálMindig azt mondtad, hogy nagyra vagyok, pedig nem isÉjt, már megéltem, nem egyszer-kétszerDe, de, de hazug a fleshe, én így érzemMég mindig várom, hogy az ámomban lerajzol képtel egy illdegMindig másnap, rájövök arra, hogy nekem ez nem kell, nekem nemNekem nem kell, nem kell ez a szar, nem kell, nemTudod, elszédít a mámodVisszanézd fel, sem bánomNem kell ide siratóAz kell ide vigadóMegint kiborít, ez már egy hét isKiderült, hogy nem hazudott, aztán pedig mégisNem kell, hogy szépíts, nem kell, hogy szédítsLegyél velem egyenes és építsSzólo karrierépítés, önkielégítésFölös a végítés, leszaromLobja a perceket, nem érted a helyzetetEzt ketten nem lehet all aloneMég mindig várom, hogy az ámomban lerajzol képtel egy illdegMindig másnap, rájövök arra, hogy nekem ez nem kell, nekem nemNekem nem kell, nem kell ez a szar, nem kell, nemTudod, elszédít a mámodVisszanézd fel, sem bánomBÁNOM